Napjainkig az űrrepülés állami pénzekből és katonai eredetű rakétákkal üzemelt, ez nem meglepő módon zsákutcának (és pénznyelőnek) bizonyult, amiből szinte lehetetlen kimászni, különösen a hidegháború végeztével. A rakéták gyártói érdekeltek a tetemes árú, egyszer használatos eszközök gyártásában, és ahhoz, hogy valaki erre a piacra belépjen, nagyon sok pénzre van szükség.
Számomra a Phoenix űrszonda leszállásakor, illetve az akkor a Twitteren folytatott diskurzusból lett világos, hogy a Web 2.0, általában az informatika területén dolgozók (a magyar jómunkásemberek és az amerikai nagybefektetők egyaránt, úgy látszik) mennyire elkötelezettek az űrrepülés iránt. Bár a pénz nagy részét nem ők adják, de az a párszáz millió dollár, amit (a nagybefektetők, értelemszerűen) betesznek, kucsfontosságú helyeken landol, és itt nem csak az űrturizmusban betöltött (fogyasztói) szerepükre gondolok.
A közeljövő szó szerint pezsegni fog az informatikusok által pénzelt/menedzselt űrmisszióktól, melyek akár paradigmaváltást is elhozhatnak a legközelebbi jövőben, itt egy (értelemszerűen) nem teljes lista, félig-meddig időrendben:
- SpaceX: CEO-ja az ex-Paypalos Elon Musk. A Falcon 1 és 9 hordozórakéták és a Dragon űrhajó gyártója, minegyik többször felhasználható, remélhetőleg drasztikusan csökkenteni fogják az alacsony föld körüli pályára jutás költségeit (3500$/kg a mostani 10 000-25 000 $/kg-val szemben), ambíciókiról sokat elárul, hogy a nagyobbik rakéta hasznos terhének Mars felé indítható tömegét is megadják. A Falcon 1 tavaly (negyedik nekifutásra) már repült, a Facon 9 most, február-márciusban, a Dragon talán a második negyedévben repülhet, még idén dokkolhat a Nemezközi űrállomáshoz.
- Ansari X -Prize, Spaceship Two: A soroztgyártott rendszer hordozórepülőgépe már tavaly, a SpaceShipTwo reélhetőleg idén repül, nem kis részben a Microsoftos Paul Allen pénzéből. Persze az X-Prize-ot kiíró Ansari család is a tech-szektorban utazik.
- Ha már Paul Allen akkor Microsoft SETI Institiute és Allen Telescope Array, mely, ha készen lesz, a világ legjelentősebb SETI-re szánt berendezése lesz
- Ha Microsoft, akkor a konkurens is: a Google Lunar X-Prize célja egy magán-holdszonda kifejlesztése, mely a felszínen a leszállás után még 500 métert is meg tud tenni
- TESS: szintén részben a Google anyagi és technológiai támogatásával épülő űrtávcső, mely elsősorban fedési exobolygókat fog keresni, talán 2012-től
- Armadillo Aerospace: a cég több versenyben (Ansari X-Prize, Google Lunar X-Prize) is érdekelt (volt), a Lunar Landing Challenge 2008-at meg is nyerte, alapítója a Doom-ot író John Carmack, de támogatója az nVidia is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.